Šášov vára

Az esztergomi érsek testvérei, a Vančovci a 13. század közepe táján építtettek fel engem a Garam folyó fölötti sziklán. Minden szemem a Garam menti utak kereszteződését figyelte. Igazgatásom több nagy név kezében is megfordult.

Kezdetben királyi várnagyok igazgattak, később nemesi családoknak adtak zálogba. 1424 és 1490 között a magyar királynék hitbéri birtoka voltam, majd 1490-ben a Dóci család tulajdonába kerültem, akárcsak sok barátom a Garam mentén.

A Dóci család ľupčai ága – a Lipčejovci – még rezidenciájaként is használt engem. Aztán eladtak, a Lipajovci tulajdonába kerültem, utolsó tulajdonosom pedig a selmecbányai Bányakamara volt. Életem útja a 18. század végére a végéhez közeledett. De amint látják, nagy részem ma is önökkel van.

Amit talán nem tud rólam

A Šášov vára 2015-ben egyedülálló leletet tárt fel: egy szokatlan méretű kenyérsütő kemence maradványait, amely egykori várbeli pékség jelenlétére utalt.

A várat mentő egyesület birtokában lévő, 1680-ból származó váriratok az egyes várhelyiségeket, valamint a Bakh Haus helyiséget, vagyis a pékséget is leírják. Arról, hogy kemencéről van szó, a kőből falazott alap és rajta a letaposott, kiégett agyag tanúskodik, ez az a felület, amelyre a kenyeret helyezték. A kemence a régészek szerint a helyiség nagy részét elfoglalta, a falazatban a füstjárat és a kémény maradványai is fennmaradtak. A kemencét a vizsgálat után ismét betakarták, hogy a jövő számára megőrizzék.

Idővel a várbeli élet bemutatására szolgálhat, egyelőre azonban még arra vár, hogy a nagyközönség előtt feltárják. Emellett a vár alatt működött a šášovi sörfőzde is. A legrégebbi említése 1626-ból származik, amikor az utolsó Lipčej, Mikuláš halála után a vagyoni felosztást követően özvegye jogot kapott arra, hogy a vár alatt sört főzzön. A sörfőzde még az 1833-as térképen is szerepel, azt azonban nem tudni, hogy ebben az évben főztek-e benne még sört. A vár pincéiben többféle bort is tároltak – Czeicker, Radoschiner, Geburger, Puschwein).

Történet a végére

A fekete királyné.

Šášov várát 1424-ben hozományként kapta Cillei Borbála királyné, Luxemburgi Zsigmond király felesége, akit Fekete királynénak is neveztek.

Tudják, miért hívták így?

Cillei Borbála, akit Fekete királynénak becéztek, Luxemburgi Zsigmond felesége volt. Hihetetlen pletykák keringtek róla az országban. Azt beszélték, hogy hűtlen volt a férjéhez. Azt beszélték, hogy nem hitt Istenben. Sőt, magát az ördögöt szolgálta. Egyszerűen csak: Fekete királyné.

Hogy valójában milyen volt Cillei Borbála, nem tudni. Az azonban bizonyos, hogy rendkívül sikeres és gazdag nő volt. Szorgalmas munkájának köszönhetően a magyar, a német-római és a cseh királyné tisztségét is betöltötte.

A legjelentősebb középkori királynék közé tartozott. Ám sikerei ellenére mindig szeretett férje, Zsigmond árnyékában maradt.

Sikere és gazdagsága szúrta az új király, Albert szemét, aki Luxemburgi Zsigmond halála után lépett trónra. Be akarta feketíteni a királynét, ezért koholt intrikákat eszelt ki, és ezzel kellemetlen helyzetbe hozta.

Hogyan jutsz el a helyszínre?

Šášov várához a Šášovské Podhradie városrészből, a Šášov várát mentő egyesület információs irodájától és emlékszobájától a zöld turistajelzésen, széles erdei úton lehet eljutni egészen a vár alá. A várhoz kevesebb mint 30 perc alatt eljuthatnak. Az igényesebb turisták számára a várhoz a garamszentkereszti vasútállomástól tanösvény is vezet. Az út oda körülbelül 1 órát vesz igénybe.