Közép-Szlovákia, a régió, amely minden közepén/a szívében van – Szlovákiának, Európának, valamint a hegyek és medencék között – nem csupán egy terület, hanem szívügy.

Hegyen-völgyön túl, ott, Közép-Szlovákia régiójában formálódtak a történelem eseményei. Várak és kastélyok, felkelések és lázadások szőtték át ezt a földet ugyanúgy, mint értékes ércei. Szlovákia szíve, amely gyorsan dobogott és riadót fújt, megnyugtatni is tud. A gyógyforrások, fürdők és ásványvizek ugyanis erőt adnak ennek a régiónak, a hegyeknek köszönhetően pedig itt a fáradt ember újra életre kel. Közép-Szlovákia olyan helyek összessége, amelyek olyanok, mint a szív, ahonnan a vér az egész testbe áramlik. Keletről vagy nyugatról, egyszóval mindenhonnan viszonylag közel van ide, és sokunk számára ez ma is, és a jövőben is szívügy marad.

Síelés, műemlékek, kultúra, hegyek, barlangok és még sok minden más vár és fedezhető fel Szlovákia szívében.

Donovalyn nemcsak az egyik nemzeti parkból a másikba lehet könnyen átsétálni, hanem azon a határon is átléphetünk, amely elválasztott bennünket a gyermekkortól, a játékoktól és a szórakozástól. A sípályákon, sífutópályákon, gyalogos és kerékpáros útvonalakon könnyedén berepülhetünk az aktív pihenés világába. És ehhez nem kell sárkányrepülősnek lenni, a kaland a bobpályán vagy a kötélparkban is vár. Különösen a gyerekek tombolhatják ki magukat a trambulinokon, és megtehetik első síkanyarjaikat a Funparkban – Közép-Európa legnagyobb síoktató központjában. Emellett egész évben számos attrakció és rendezvény várja őket, például a mesebeli Habakuky faluban, a Donovalkovo gyerekvárosban vagy a Myšiačik vízi világában.

Sok víz lefolyt már Prašivá alól Szlovákia legrégebbi és leghosszabb bányavízvezetékén a Špania Dolina melletti Thurzo–Fugger Társaság bányáihoz. E hegyi falucska jelentőségét a bányászati tanösvény, az egykori klopačka épületében rendezett kiállítás, valamint a Rézmúzeum mutatja be; azt a rezet, amelyet egykor itt bányásztak, és amely egészen Amerika felfedezőjének hajójára is eljutott. A híres špaňadolinai csipke ma is itt készül. A romantikus környezet a népi építészet emlékeivel, valamint a kihagyhatatlan kora gótikus templomocskával kísért panoráma sétára és e jelentős helyszín történelmének felfedezésére csábít.

A rézércéről híres Banská Bystrica ásványkincsének köszönhetően Közép-Szlovákia három legjelentősebb bányavárosa közé tartozott. A helyi bányászat a 15–16. században, a Thurzo–Fugger Társaság működése idején élte fénykorát; ez a társaság a maga korában a világ egyik legnagyobb réztermelője volt.

A látogatót a barbakanból, templomokból, városházából, bástyákból és a városfal maradványaiból álló központ könnyen repíti vissza a dicső múltba. Központi eleme a ritka történelmi épületekkel szegélyezett főtér. Ez a városrész főként a nyári napokon pezseg az élettől, találkozóhely és olyan rendezvények színtere, amelyek az egész várost összekötik.

Banská Bystrica elsősorban a Szlovák Nemzeti Felkelés kihirdetésével írta be magát az újkori történelembe – ez volt a második világháború idején a fasizmus elleni második legnagyobb össznemzeti felkelés. Ezekre az eseményekre emlékeztet az SNP-emlékműben található múzeum. A szimbólumokkal teli, építészetileg is érdekes épület önmagában is összetéveszthetetlen objektum. A múzeum kiállításai hátborzongató részleteket tárnak fel a fasiszta diktatúrák, a holokauszt és a szlovákiai, valamint világszintű antifasiszta ellenállás történetéből. A Felkelés alatti harcok hangulatát a múzeum területén található nehéz haditechnikai skanzen is erősíti.

Az egykor Szlovákia és Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű várai közé tartozó, Zvolen fölé magasodó öreg vár hanyatlását az új királyi székhely közvetlenül a városban történő felépítése indította el. A 15. században, Hunyadi János seregeinek ostroma során keletkezett tűzvész után a vár kezdte beteljesíteni nevének jelentését, amelyen ma is ismerjük. A Pustý hrad azonban a régészeti kutatásoknak köszönhetően fokozatosan emelkedik ki a bozótból és az erdőből, és tárja fel régi titkait és kincseit. Fennmaradtak például bizonyítékok arra, hogy ezt a helyet már a bronzkorban is lakták, illetve egy négyzet alaprajzú lakótorony (donjon) maradványai is – ez Közép-Európa egyik legnagyobb középkori lakóépítménye volt. A megőrzött romegyüttes a turisták előtt is nyitva áll, és csodálatos kilátást nyújt a Zvoleni-medencére és a környező hegységekre.

A 13. századi ľupčai vár egykor a magyar királynék hozományába tartozott, a környező erdőkben pedig vadászatok alkalmával maguk az uralkodók is vágtattak. A több mint 700 éves hársfa alatt – Szlovákia egyik legidősebb fájánál – állítólag egykor Mátyás király is szívesen üldögélt, ő adta a fának a nevét is. A vár kézről kézre járt, megélte a rendi felkelések viharos időszakát, szolgált katonaságnak, börtönnek és nevelőintézetnek is, árvák nevelkedtek itt, és tanúja volt a szerzetesi életnek. Pusztulását a jelenlegi tulajdonos, a Železiarní Podbrezová által végzett nagyszabású felújítás segített elhárítani.

Akár a mesében – szinte teljesíthetetlen feladat volt. Az erőteljes katolizáció idején az evangélikusok ugyan engedélyt kaptak saját templomaik építésére, ezek azonban egyetlen fémelemet sem tartalmazhattak, torony nélkül kellett felépülniük, és egy éven belül be kellett fejezni őket. Így jött létre a Kárpátok ívének nyolc, az UNESCO világörökségi listájára felvett fatemploma. Egyikük Közép-Szlovákiában, Banská Bystrica mellett, Hronsek községben található. Itt pecsételte meg házassági fogadalmát Andrej Sládkovič költő és választottja, Júlia Sekovičová is.

Ha szeretnétek gyönyörködni a csillagokkal teleszórt égboltban, napnyugta után látogassatok el a Veľká Fatra Sötét Égbolt Parkba. Itt, a fényszennyezéstől védve, olyan csillagokat is felfedezhettek, amelyek rendszerint elkerülik az emberi szemet. Ez a sötétség természeti törvényének figyelmen kívül hagyásáért járó büntetés, ám a Veľká Fatra gerince ismét aláveti magát ennek. Jutalmul minden fényben feddhetetlen asztroturistát csodálatos csillagpompás előadás vár.