Fülek
Miközben Fülek városában sétálnak, biztosan nem kerüli el figyelmüket a füleki vár hatalmas erődítménye.
A vár keletkezése a 13. századra tehető, és a Kačič nemzetségnek tulajdonítják. Később azonban több tulajdonosa is volt, a legismertebbek a Bebekek, Csák Máté és Hunyadi Mátyás.
Sziklás dombon épült, és tornyainak, bástyáinak, valamint 6 méteres falainak köszönhetően kiváló védelmi pozícióval rendelkezett. Fennállása során többször átépítették, és további várfalakkal, valamint kapukkal bővítették.
A törökök támadásával és ostromával szemben azonban a védelmi mechanizmusok sem bizonyultak elegendőnek, és a 16. században a vár elesett. A törökök hosszú 40 évre telepedtek meg falai között, és onnan uralták a környező vidéket. Egy idő után sikerült visszafoglalni a várat, ám a nyugodt idők nem tartottak sokáig, mert a vár leégett. Ettől kezdve elvesztette jelentőségét, és mára csak romjai maradtak.
Somoskő
A Magyarország határán magasodó határ menti Somoskő vára már első pillantásra megmutatja jellegzetes, hatalmas henger alakú tornyát.
A 13–14. században, a tatárok e területre történő betöréseinek idején épült. Érdekesség, hogy az építéshez helyi anyagot, vagyis bazaltoszlopokat használtak.
Eredeti tulajdonosai a Kačič nemzetség tagjai voltak, később pedig Csák Máté és más családok birtokába került. A 17. században a várat kibővítették, és külső erődítéssel látták el. Menedékként szolgált a felkelések idején
Somoskő vára több ostromot is átélt a törökök, a tatárok és az oszmán seregek részéről. A vár azonban mindig visszakerült eredeti tulajdonosai kezébe. Végzetesnek végül a császári csapatok ostroma bizonyult, amelyek lerombolták a várat.
A 20. század második felében kutatási munkálatok és a lerombolt falak helyreállítása kezdődött a váron. Ma Somoskő a történelem hangulatát árasztja, és minden égtáj felé kilátást nyújt látogatóinak
Divény
A vár a 13. és 14. század fordulóján épült. A Divény község fölötti mészkősziklán állt, és a közép-szlovákiai városok, különösen a bányavidék védelmi objektumának tartották. Eredetileg menedékként szolgált a betörések idején, később pedig fő funkciója az erőd szerepe lett.
Kezdetben Divény a törökök számára bevehetetlen volt, végül azonban sikerült elfoglalniuk, és a 16. század végéig megszállva tartották.
Amikor a vár a tulajdonos, III. Balassa Imre kezébe került, aki arról volt ismert, hogy a környező falvakat fosztogatta, a császári csapatok úgy döntöttek, ostrom alá veszik a várat. Harmadik próbálkozásra sikerült bevenniük, Imre megadta magát, a várat pedig a csapatok felrobbantották.
Ma Divény várából már csak romok maradtak, ám könnyen megközelíthető fekvésének köszönhetően nagy érdeklődésnek örvend a látogatók körében.
Legendák
Divény váráról két ismert legenda kering.
Az első szerint a vár a nevét az építkezésnél segédkező ördögi szellemeknek köszönheti, A második legenda úgy szól, hogy a vár építését egy erdei szellem lassította, aki minden éjjel lerombolta mindazt, amit a munkások napközben felépítettek. Egy környékbeli öregnek az az ötlete támadt, hogy az erdei szellemnek falazzanak be egy gyermeket a vár alapjaiba. Ettől kezdve az erdei szellem nem pusztította tovább az építkezést, és e vad tett miatt is kapta a vár a Divény nevet.
Slovenská Ľupča vára
Szlovákia egyik legjobb állapotban fennmaradt vára Besztercebánya közelében található. Jó állapotát annak is köszönheti, hogy kezdettől fogva lakott volt, és folyamatosan gondoskodott róla valaki.
A várfalak építését az uralkodó, IV. Béla kezdte meg. Megkedvelte a környező természetet és hegyeket, így Ľupča vára a nyári rezidenciájává vált. Kellemes helyet biztosított számára a hosszú nyári napok eltöltésére, a vár környéke pedig kedvelt vadászataihoz is ideális volt.
A vár fennállása során több súlyos eseményt is átélt. Sújtotta földrengés, többször kifosztották, több uralkodó is ostromolta, és sajnálatos módon tűzvésznek is áldozatul esett.
Egy idő után elvesztette erődítmény- és várfunkcióját, és helyén iskola, árvaház, tanintézet és jótékonysági intézmény működött.
Ennek a rendkívül jelentős várnak a mai jó állapotát a Podbrezová Vasműveknek köszönhetjük.
TALÁN NEM TUDTÁK:
A vár területén található a 700 éves Korvin-hársfa, amely Szlovákia legidősebbjei közé tartozik.
A vár közelében található 62 méter mély kút egyben menekülő kijárat is, amely a várfalakon kívülre vezet.
A legenda szerint a várban Veronka szelleme jár, aki levetette magát a toronyból, miután rávette az uralkodót, hogy ölje meg a feleségét, mert szerelem lobbant fel közöttük, és csak magának akarta őt megtartani.
Kékkő
Az egykori Magyar Királyság területének egyik legjelentősebb vára, amely a Krupinai-fennsík kezdetén, egy sziklás szirt lábánál áll, nevét annak a kőnek a kékes színéről kapta, amelyen fekszik.
Kékkő legjelentősebb korszakában több tulajdonos is váltotta egymást. A legrégebbi dokumentumok a 13. századig nyúlnak vissza, amikor a vár első alapjai megszülettek. A következő évek során védelmi várrá vált, mivel több támadás érte a tatárok és a törökök részéről.
A védőfalak ellenére a vár a törökök kezére került, akik közel 20 évig uralták. Miklós Pálffy támadásának azonban nem tudtak ellenállni, és elhagyták a várat. Előtte viszont még Kékkőt felgyújtották és felrobbantották.
A várat sikerült helyreállítani, ám a következő években többször ismét felgyújtották, támadások érték, és minden tulajdonosa új jegyekkel gazdagította. Ezzel párhuzamosan fejlődött a vár alatti kisváros is, azonos néven – Kékkő.
Az utolsó előtti tulajdonosok jó állapotba hozták a várat, rendezték környezetét, a kis parkot és a szökőkutat is. Távozásuk után termeiben hivatalokat és további intézményeket rendeztek be.
Ma a látogatók érdeklődésének örvend, mivel benne található a babák és játékok múzeuma.
Murány vára
Az erdő sűrűjében megbúvó vár első pillantásra nem ígér különösebben izgalmas élményt. A meredek dombra felkapaszkodva azonban a szemünk elé tárul egy kiterjedt várkomplexum, Murány várának ma már csak romokban álló együttese, amely büszkén viseli a harmadik legmagasabban fekvő szlovákiai vár jelzőjét.
Az első említések a 13. századból származnak. Bevehetetlen erődként épült, amelyet minden oldalról tornyok védtek.
Több tulajdonosa is volt, de a legjelentősebbek közé a Széchyek tartoznak. A várat minden tulajdonos idején átépítették, és a tűzvészek sem kerülték el, amelyek egyenesen kétszer is elpusztították.
Már a 14. században, Csák Máté trencséni korszakában is romosnak tartották a várat. Ezt azért mondták róla, mert annyira megrongálódott, hogy felújításra szorult. Erre az egykori Magyar Királyság „aranykorában” került sor.
LEGENDÁK
Murány váráról két legenda kering.
Az első legenda egy várúrról szól, aki beleszeretett egy cigánylányba, és feleségül is vette. A nő távollétében felhordta családját a várba, és cigány mulatságokat rendezett. Ez azonban nem tetszett neki, egy este rajtakapta, és a mélységbe dobatta. Azóta a sziklát, amelyen Murány vára áll, Cigánkának nevezik.
A második legenda a murányi Vénuszról, Széchy Máriáról szól, akinek a szívét a császári seregek vezére hódította meg.
Bzovík
Bzovík község közelében fenségesen emelkedik az eredetileg bencés kolostor, amelyet később erőddé építettek át. Ez az átalakítás a törökök 16. századi gyakori ellenséges betöréseire adott válasz volt. Fennállása során Bzovík több építészeti korszakon ment keresztül, a román és gótikus formától egészen az erődítmény funkciójáig. Egykor román stílusú templomot is rejtett, és Szlovákiában a kevés ilyen egyike volt, amelyet vizesárok vett körül. A mostoha sors, a tüzek, a támadások és a kegyetlen tulajdonosok ellenére a vár nagyrészt mindmáig fennmaradt.
LEGENDA
Máig él a legenda Balaša nemes úr lányáról; maga Balaša űzte ki a szerzeteseket a kolostorból. Azok ezért elrabolták a lányát, megölték, ő pedig ártatlanul mind a mai napig az éjszakákon Bzovík várfalain siránkozik.
Csábrág
Ma már csak a gótikus vár romantikus romjai maradtak fenn, ám a múltban Csábrág vára (eredetileg Litavának is nevezték) impozáns építményként emelkedett a sziklás nyúlvány végén, kiterjedt udvarral. Stratégiai fekvése lehetővé tette, hogy ellenőrizze a Litava folyó völgyén át vezető fontos kereskedelmi utakat. Fennállása során a vár számos nemesi család kezén ment át, tulajdonosai gyakran váltották egymást öröklés, adományozás vagy eladás révén. Egykori jelentőségéről az a három védőkapu is tanúskodott, amelyek az erődítmény területére vezető utat védték.
Talán nem tudták:
Csábrág vára közelében egykor egy másik vár is állt, amely ugyanazt a nevet viselte – Litava. Történetük szorosan összefonódik, főként azért, mert mindkettőnek ugyanaz volt a neve – Litava. Ez a névegyezés bizonytalanságot okoz a történelmi feljegyzésekben, mivel nem mindig egyértelmű, melyik várról írnak. Az egyik várat a középkorban Csábrágra nevezték át, míg a másik már 1320-ban elpusztult.
LEGENDÁK
Csábrág váráról számos legenda és történet kering. Az egyik boszorkányokról szól, akiket egy bátor falusi lány űzött el a várból. A másik egy gőgös várnagyról és a csillagjósáról mesél – olvassák csak el maguk…
Csábrág ura rossz természetéről volt ismert, ezért mindenki kerülte. Egy nap azonban elhatározta, hogy szeretné előre tudni az időjárást, ám a környéken nem talált egyetlen csillagjóst sem. Végül emberei odavezették hozzá Filip szolgát, akit híres csillagismerőnek kiáltottak ki. Az igazság azonban az volt, hogy Filip csak a juhokhoz értett, a csillagokról pedig fogalma sem volt.
Filipnak jól kezdett menni a sora a várban. Ám ennek hatására lusta és gőgös emberré vált. Egyszer a vár ura megkérdezte tőle, milyen idő lesz, de Filipnak nem volt kedve gondolkodni, ezért csak odavetette, hogy napos idő lesz.
Később, az erdőben tett séta során Csábrág ura meglátott egy parasztot, akinek a szamara nem akarta húzni a szekeret. A paraszt azt állította, hogy vihar közeleg, ezért nincs kedve a szamárnak, ám a vár ura nem hitt neki, hiszen sütött a nap. Elhatározta, hogy próbára teszi Filip képességeit. Azt mondta magában, hogy ha nem jön vihar, a szamár marad szamár, a csillagjós pedig csillagjós. Ha azonban a parasztnak lesz igaza és megérkezik a vihar, a szamár megy a várba, a csillagjós pedig a rúd mellé.
És bizony, nem sokkal később vihar söpört végig a vidéken. A vár ura, Filip téves jóslatán feldühödve, a szamár helyett őt fogta be a paraszt szekerébe. Attól a naptól kezdve Csábrág várában már nem a hamis csillagjós, hanem a szamár jósolta meg az időjárást.
